A gyűlöletbeszédnek jelenleg nincs általános definíciója a nemzetközi emberi jogi jog szerint. A koncepció továbbra is vita tárgyát képezi, különös tekintettel a vélemény- és véleményszabadságra, a megkülönböztetésmentességre és az egyenlőségre.
Az általános használatban a „gyűlöletbeszéd” olyan sértő diskurzusra utal, amely egy csoportot vagy egyént céloz meg olyan eredendő jellemzők alapján, mint a faj, a vallás, a nemzetiség vagy a nem, és potenciális veszélyt jelent a társadalmi harmóniára. A gyűlöletbeszéd gyakran diszkriminatív, elfogultságot, fanatizmust vagy intoleranciát mutat, és előítéletet, megvetést vagy megvetést mutathat egy egyénnel vagy csoporttal szemben.
A gyűlöletbeszéd valós és vélt identitástényezőket egyaránt céloz, beleértve a vallást, etnikai hovatartozást, nemzetiséget, fajt, bőrszínt, származást és nemet. Olyan jellemzőket is tartalmaz, mint a nyelv, a gazdasági vagy társadalmi származás, a fogyatékosság, az egészségi állapot, a szexuális irányultság és még sok más. Ez a fajta beszéd különféle kifejezési formákon keresztül közvetíthető, beleértve a képeket, rajzfilmeket, mémeket, tárgyakat, gesztusokat és szimbólumokat, és offline és online is terjedhet.