A gyűlöletbeszédnek jelenleg nincs általános definíciója a nemzetközi emberi jogi jog szerint. A koncepció továbbra is vita tárgyát képezi, különös tekintettel a vélemény- és véleményszabadságra, a megkülönböztetésmentességre és az egyenlőségre.
Az általános használatban a „gyűlöletbeszéd” olyan sértő diskurzusra utal, amely egy csoportot vagy egyént céloz meg olyan eredendő jellemzők alapján, mint a faj, a vallás, a nemzetiség vagy a nem, és potenciális veszélyt jelent a társadalmi harmóniára.
A gyűlöletbeszéd gyakran diszkriminatív, elfogultságot, fanatizmust vagy intoleranciát mutat, és előítéletet, megvetést vagy megvetést fejezhet ki egy egyénnel vagy csoporttal szemben.
A gyűlöletbeszéd valós és vélt identitástényezőket egyaránt céloz, beleértve a vallást, etnikai hovatartozást, nemzetiséget, fajt, bőrszínt, származást és nemet. Olyan jellemzőket is tartalmaz, mint a nyelv, a gazdasági vagy társadalmi származás, a fogyatékosság, az egészségi állapot, a szexuális irányultság és még sok más.
Ez a fajta beszéd különféle kifejezési formákon keresztül közvetíthető, beleértve a képeket, rajzfilmeket, mémeket, tárgyakat, gesztusokat és szimbólumokat, és offline és online is terjedhet.
Az ERASMUS+ „Report Hate” projekt
horvát (Mladi u Europskoj Uniji)
német (Youth Agency gGmbH)
magyar (Anthropolis Antropológiai Közhasznú Egyesület)
izraeli (Fighting Online Antisemitism)
macedón (Youth on Board)
szlovák (DigiQ)
spanyol (Asociacion Cultural Euroaccion Murcia)
partnerszervezetek összefogásával valósul meg, célul tűzve ki, hogy lehetőséget teremt a fiataloknak fellépni a gyűlöletbeszéd ellen.
Ennek érdekében kifejlesztettük az első nemzetközi gyűlöletbeszéd-bejelentő portált kifejezetten a fiatalok számára, amelyet széles körű közösségi médiakampánnyal népszerűsítünk.
A felhasználói élmény javítása érdekében cookie-kat használunk. A „Szükséges cookie-k” lehetőségre kattintva vagy az „Elutasítás” lehetőség kiválasztásával elfogadja Adatvédelmi irányelveinket.